Minden antiszemita, ami Soros?
Nem gondoltam volna, hogy egy disznóvágás a politikai diskurzus homlokterébe kerül egy nap. Pócsa János disznóvágásos képe azonban ágyúgolyóként csapódott be, az egyébként sem unalmas magyar politikai diskurzus közepébe. Tudni illik, a Fideszes képviselő egy képet posztolt, amin egy, a földi élet viszontagságait maga mögött hagyó malac látható, a perzselés után maradt koromba pedig belekarcolták: „ő volt a soros”.
Szegény sertés sem gondolta, hogy egy nap az ellenzéki média, az ő halálát használja fel arra, hogy aljas módon, egy antiszemita ügybe rángassanak bele egy Fideszes képviselőt, illetve alkalmat adjon az erdélyi magyarok románozására.
Ízlés kérdése, hogy az áthallásos viccet, ki hogyan értékeli. Elfogadható vagy sem, kínos és unalmas szóvicc, vagy megengedhetetlen durvaság. Én úgy érzem, hogy bár ötlettelen humorról van szó, ami azonban megbocsátható, ha azt vesszük figyelembe, hogy a humorérzéket károsan befolyásolhatta a disznóvágás alkalmával elfogyasztott szesz. Az pedig valódi képmutatás, hogy Pócsa kerül pellengérre, miközben az „ő a soros” szóvicc használatban van, jobbról és balról is egyaránt.
A történet számomra legvisszataszítóbb része azonban az, hogy a béna viccből, antiszemita ügyet akarnak kreálni. Az indoklással nem is sokat fáradoztak, antiszemita mert csak, mert Soros. Ez kísértetiesen emlékeztet a 90-es évekre. A jól bejáratott libsi recept szerint, valakire találomra rá lehet sütni az antiszemita bélyeget, ha a politikai érdek úgy kívánja. A baloldal évtizedek óta ezzel a váddal akarja megsemmisíteni politikai ellenfeleit. Kiválóan alkalmas eszköz arra, hogy valakit ellehetetlenítsenek egy életre, nagyon nehéz védekezni ellene. Pedig az antiszemitizmus vádja nem játék. Ennek indokolatlan használata irtózatosan káros az egész társadalomra nézve. Kár a magyar zsidóságot belerángatni ebbe az ügybe, ez nagyon SZDSZ-es tempó. Ne feledjük el, hogy az antiszemita vád szinte teljesen elvesztette erejét az által, hogy a 90-es évek óta a liberálisok tetszés szerint jelölték ki azt, hogy ki számít antiszemitának. Magyarországon már mindenki volt antiszemita, a sarki boltostól az esztergomi érsekig mindenki. Részben ez a vádaskodás vezetett oda, hogy az emberek immunisak lettek a valódi veszélyre, amikor megjelentek a valódi tőről metszett antiszemiták, akkor már csak legyintett mindenki, miután már maga a kifejezés is teljesen kiüresedett.
Nem kapok a szívemhez, ha a közösségi hálón románozzák az erdélyi magyarokat. Meg tudják védeni magukat ez ellen, nem szorulnak az én támogatásomra. A jelenség létezik, nagyon fontos tápláléka ez a lelkileg fogyatékosoknak. Azt is tudom, hogy a románozás csak egy törpe kisebbségre jellemző, egy egészséges magyarnak eszébe sem jut románozni az erdélyieket. Az erdélyiek elutasítottsága éppen akkora, mint a zsidók elutasítottsága. Ne legyenek kétségeink, nagy az átfedés a két tábor között.
A románozás és az antiszemitizmussal való vádaskodás, szerintem kategóriákkal súlyosabb, mint a Soros-soros vicc. Az pedig különösen felháborító, hogy a tisztességes közbeszéd védelmezői, politikusok és sajtófelületek nyújtanak tere ennek a gyalázkodásnak. Újhelyi István posztja alatt csak úgy hömpölyög a románozás. A durva közbeszédre oly érzékeny Újhelyi, nem fegyelmezi a saját rajongóit ez ügyben. Ez mehet, mert ezt szabad náluk. Pedig, ha jól tudom Újhelyi is részben székely felmenőkre tekint vissza, legalábbis egy korábbi vallomásából ez derült ki. Nem megengedett, hogy aktuálpolitikai haszon érdekében engedjük tombolni a magyar-gyűlöletet.
Az különösen bizarr jelenség, hogy a magát szocialistának valló politikus, a disznóvágásos poszt ajánlásában kiemeli, hogy az említett képviselő, csak egy víz- és gázszerelő. Csak egy szerelő, nem olyan jól képzett, mint a Dr. Újhelyi.
Még egy megjegyzés a képhez. Szerintem könnyelműen elmegyünk a mellett, hogy a képen szereplő társaság egy tagja, a sapkás pasas szélen, úgy pózol, mint egy fotómodell. Állfogással!!!! Ki ez az ember? Miért nem látjuk többet a divatlapokban? A divatvilág diszkriminálja, mert fehér?
